2015.11.18. – Történelmi Kaleidoszkóp – Drégely hőse, Szondy György
Drégelyvár ostroma Pándy Lajos festményén és a Drégelyvár romjai
1552. június 9-én Szondy a selmecbányai főbíróhoz küldött levelében már teljes bizonyossággal közli, hogy véglegessé vált: a török Veszprém megvétele után Drégely ellen fordul, és beveszi Ságot és Gyarmatot is. A bíró ígéretet tett Szondynak, hogy húsz zsoldost küld a várba. A bíró egy másik, a besztercebányai rézüzlet főgondnokához írott levelében kéri, hogy a kamara figyelmét hívják fel a Selmecbányához vezető utak védelmét ellátó várakra, Drégelyre, Ságra és Gyarmatra. Hadim Ali budai pasa Veszprém elfoglalása után, rövid pihenőt tartva Budán, július elején hadra kelt. „Budáról ágyúkat véve magához mintegy 8-10 000 emberrel Drégel ostromára indult.” 1552. július 6-án reggel az oszmán sereg a vár alá érkezett. Estére pedig, amint azt a jelentések megerősítik, már ostromzár alá is vették.
2015.11.10. – Vár a Börzsöny északi részén – Drégely vára
a Kelet – Nógrád közéleti magazinban
Vár a Börzsöny északi részén Drégely vára Drégelypalánk és Nagyoroszi községektől egyforma távolságra, a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas sziklacsúcsán. A mongol könnyűlovasok elvonulása után, a horvát tengerpartról hazatérő Árpád-házi IV. Béla király parancsára végrehajtott várépítések idején emeltette a környező területeket birtokló Hontpázmány nemzetség.
Tovább a teljes cikkre!
2015.01.13. – Nyugat-nógrádi Napok – Visszatekintő – 2014: Középkori forgatag Drégely váránál
Így, télvíz idején szeret az ember visszagondolni a nem is olyan távoli, meleg, napfényes napokra. Mi is így teszünk: tavaly nyáron rengeteg eseményen megjelentünk, rengeteg helyszínről tudósítottunk. Most, június elejétől szeptember végéig, időrendbe szedve visszatekintünk arra, hol is jártunk, honnan tudósítottunk. Reméljük, másokban is kellemes emlékeket idézünk.
Tovább a teljes cikkre!
2014.10.18. – Várjáró Magazin – Drégely – Szondi-szonda? Vár a kultusz mögött, a föld alatt és a szikla felett
Ez bizony nem a „bús düledékeiden”. Ez egy másik történet, amely „felhőbe hanyatlott”, amíg Arany János meg nem teremtette újból. Mondhatni az, hogy Drégely vára pusztulása óta kőről – kőre és évről – évre emelkedik, nagyobb részben köszönhető Arany Jánosnak, mint magának Szondi Györgynek. A „drégeli rom” képe alapot adott az alatta elterülő falvaknak egy új arculat kiépítésére, éppen csak egy Szondi-kultuszt kellett hozzá előrántani a semmiből, és felépíteni a nevezett várat. A nemzeti hős várvédő alakja valahol a 19. század közepén kezdett újra körvonalazódni. A nemzeti romantika szülte alaphangulatban, 1883-ban – hosszabb vitát követően – végül a vár mellett, Szondi elestének helyéhez közel kezdődött meg a húsz évig tervezgetett Szondi-kápolna építése, amelyet az elkészülést követő évben, 1885-ben fel is szenteltek.
Tovább a teljes cikkre!
2008. – A Nagy Versmondás – Arany János: Szondi két apródja a drégelyi várban
1952.07.15. – Népszabadság – Nógrád megye népe a drégelyi hősökre emlékezik…
1952.07. – Filmhíradók Online – Emlékezés Szondy Györgyre 1552-1952.
„A XVI. században Drégely vára a felvidék egyik védelmezője volt a török hódítók ellen. Szondi György, a vár kapitánya százfőnyi őrség élén életük feláldozásával tartóztatta fel Ali hasa tízezres seregét.”
A videó megtekintése!
1895. – Turisták Lapja – Drégelyvár és vidéke