Szinte naponta találkozunk olyan látogatókkal a turisztikai központban, akik DRÉGELY VÁRÁHOZ túráznak, és nincsenek tisztában a jelzésekkel.
SEGÍTÜNK!
Néhány szó a TURISTAJELZÉSEKRŐL
A turistajelzések lényege, hogy a természetben kevésbé jártas emberek is nyugodtan elindulhassanak túrázni, hiszen a különböző színű jelzéseket ismerve ill. követve eljuthatnak úti céljukhoz.
A turistajelzések térképen vagy a természetben a turistautak azonosítására ill. végigkövetésére, tájékozódásra szolgáló jelzés. A jelzéseket legtöbb esetben fákra festik, de némely esetben épületeken vagy más felületen is találkozhatunk velük. A magyarországi turistautakon NÉGY SZÍNŰ és NYOLC TÍPUSÚ JELLEL találkozhatunk. Méretük általában egy 12×10 centiméteres fehér alapra vannak ráfestve. A négy szín a kék, a piros, a zöld és a sárga.
A szín és ábra megkülönböztetések a következők:
SÁV JELZÉS a fontosabb kiindulási pontoktól (pl. vasút, villamos, hajó és autóbusz állomásoktól, ill. megállóhelyektől) más hasonlóan fontos pontokig terjedő és a hegységeken (tájegységeken) keresztül vezető turistautak jelzésére szolgálnak.
A KÉK SÁVJELZÉST az országos jelentőségű, több tájegységen, hegységeken, de legalább egy hegységen átvezető utak jelzésére (ORSZÁGOS KÉKTÚRA) alkalmazzák.
A PIROS SÁVJELZÉS több hegységen, de legalább egy hegységen átvezető utak jelzésére szolgál.
A SÁRGA és a ZÖLD SÁVJELZÉST pedig (az ún. Északi Zöld kivételével) az előbbieken kívül, helyi jelentőségű, hegységi vándorutak jelzésére alkalmazzák
KERESZT JELZÉS olyan átkötő vagy összekötő (ill. rövidítő) utat jelez, amely általában sávjelzéstől sávjelzésig vezet. Valamilyen fontosabb ponthoz (pl. állomáshoz vagy megállóhelyhez) vezető útjelzésére is alkalmazhatják.
NÉGYZET JELZÉS általában a sávjelzésekből kiinduló és szálláshelyre, lakott településre vezető, ill. az azoktól jövő utakat jelöli Valamilyen fontosabb ponthoz (pl. állomáshoz vagy megállóhelyhez) vezető útjelzésére is alkalmazhatják.
KÖR JELZÉS forrásokhoz (kutakhoz, ill. egyéb ivóvízvételi helyhez) vezető, ill. az azoktól jövő rövid (legfeljebb 2 km) utakat jelöl. Ez a jelzés is többnyire más, azonos színű jelzésből indul ki.
HÁROMSZÖG JELZÉSE a hegytetőkre (csúcsokra), kilátópontokhoz (kilátótornyokhoz) vezető utakat jelölik. (Ha a leágazás 2 km-nél hosszabb, ezt szöveges táblával jelölni kell.) Ez a jelzés is rendszerint más jelzésből indul ki.
L – ALAKÚ JELZÉS a romokhoz, műemlékekhez, földvár sáncokhoz vezető, ill. az azoktól jövő rövid (legfeljebb 2 km) utakat jelzi. Ez a jelzés is rendszerint más, azonos színű jelzésből indul ki
OMEGA JELZÉSSEL a barlangokhoz vezető rövid (legfeljebb 2 km) utakat jelölik. Ez a jelzés is többnyire más, azonos színű jelzésből indul ki.
KÖRSÉTA JELZÉSSEL a rövidebb kirándulásokra alkalmas, a kiindulópontba (pl. parkolóhely) jelzésváltás nélkül visszavezető útvonalakat jelölik.
A négyzet, a kör, az Omega, és az L jelzéseket leágazó jelzéseknek nevezzük, közülük általában csak a négyzet jelzéseknél fordul elő a 2 km-nél hosszabb útvonal.
A JELZÉSEK SŰRŰSÉGE a következőképpen alakul:
A turistautak általában mindig valamilyen FONTOSABB KÖZLEKEDÉSI PONTTÓL (pl. vasút, hajó, autóbusz állomástól) indulnak, vagy pedig más jelzett utakból ágaznak ki. Az útjelzés mindkét esetben egy INDÍTÓ JELZÉSSEL kezdődik.
Az útvonal irányában 10 méteren belül található a második jelzés, amit BEHÍVÓ JELZÉSNEK neveznek. Egy másik jelzést is elhelyeznek egy kissé messzebb a helyes útvonalon arra az esetre, ha a behívó jelzés megsemmisülne. Ezt a jelet MEGERŐSÍTŐ JELZÉSNEK hívják.
A hosszú, kereszteződés nélküli útvonalakra BIZTATÓ JELZÉSEKET helyeznek el. Ilyen indító-behívó-megerősítő-biztató jelzéscsoportot szoktak alkalmazni turistautak kereszteződésében is.
Az indító jelzés és az első biztató jelzés közötti távolság nem több 250 méternél. Így ha pár perc elteltével (ez iramtól függő, hogy mennyi idő után) nem találkozunk újabb jelzéssel, menjünk vissza oda, ahol utoljára találkoztunk a jelzéssel. Ilyenkor hasznos lehet a térkép használata.
